A cikk a Magyar Narancs Online oldalán jelent meg 2026. szeptember 4-én.

Lehet, hogy Vlagyimir Putyin egyszerre nyit egy második frontot Ukrajnában, és hívja ki maga ellen a nyugati országokat az unió határain. Kezdhetünk aggódni emiatt, három okból is.

Az első, hogy az orosz elnök sarokba van szorítva. Az olajfinomítók és nagykereskedelmi raktárak elleni ukrán támadások miatt ürülnek a polcok az áruházakban és apadnak a készletek a benzinkutakon. Oroszországnak mostantól drágán, finomítva kell visszavásárolnia azt a kőolajat, amelyet a nyugati szankciókat megkerülve alacsony áron, nyersolajként adott el. A fegyvergyárait már csak más iparágak rovására, a gazdaság egészének a kárára tudja működtetni. Oroszország egyre mélyebbre süllyed egy olyan válságba, aminek a hatásai már a nagyvárosokban is érződnek, és amit csak a háború befejezése oldana meg.

Ez mára annyira egyértelmű, hogy bankárok és közgazdászok is nyilvánosan beszélnek róla. Az orosz vezetés egyik válasza pedig a még szélesebb körű elnyomás. Tegnap még csak a nyíltan ellenzéki személyeket vették célba, ma már a kis liberális párt, a Jabloko vezetőit, sőt a Kremlnek teljes mértékben alárendelt Kommunista Párt vidéki képviselőit és aktivistáit is.

Vlagyimir Putyinnak, ha meg akarja őrizni a maradék hitelességét, a lehető leggyorsabban eredményeket kell felmutatnia. Ez a második ok arra, hogy attól tartsunk: mindent egy lapra tesz fel. Erre ösztönzik a leginkább keményvonalas támogatói is, akik kórusban hangoztatják, hogy még nagyobb léptékű bombázások nélkül nem lesz orosz győzelem.

A Duma egyik alelnöke azt javasolta, hogy jelentsék be: szőnyegbombázni fogják az ukrán városokat, hogy a lakosokat menekülésre kényszerítsék, és káoszt szítsanak az egész országban. Úgy tűnik, ez az ötlet már benne van a levegőben, hiszen a lakott területeket egyre szisztematikusabban támadják, az orosz hatóságok pedig nem titkolják, hogy az a szándékuk, hogy elvágják az ukránokat a fűtéstől és az áramtól. Vlagyimir Putyin személyesen jelentette ki, hogy Ukrajna „kinyitotta Pandora szelencéjét”, amikor megtámadta az orosz olajfinomítókat.

Ezért lehet, hogy Oroszország hamarosan azzal próbálkozik, hogy az ukrán civileket az utcákra űzi, második frontot nyit Észak-Ukrajnában, és ezzel párhuzamosan kihívja maga ellen a nyugati hatalmakat, moldovai vagy balti-országokbeli behatolásokkal.

A nyugati hírszerző szolgálatok is észlelik, hogy ez egy lehetséges forgatókönyv. A harmadik ok pedig, amiért attól kell tartani, hogy ez valóra is válik, az, hogy Vlagyimir Putyin úgy gondolhatja: ebből győztesen kerülne ki. Ukrajnának nem lesz könnyű két fronton harcolni, pláne nem akkor, ha lakossága az utcára kerül. Rendkívül valószínűtlen, hogy Donald Trump kockáztatni akarna egy összecsapást Oroszországgal, miközben még azt sem tudja, hogyan fog kikeveredni az iráni fiaskóból, és hogyan kerülheti el, hogy két hónap múlva elveszítse a kongresszusi többségét.

Elképzelhető, hogy Donald Trump szabad kezet adna Vlagyimir Putyinnak Ukrajnában. Ugyanis gondolkodhat úgy, hogy a balti államokba történő behatolások miatt a NATO-nak nem kötelező beavatkoznia, az apró Moldova elleni támadás pedig csak az európaiakat érinti, mivel az ország nem tagja az Atlanti Szövetségnek.

Vlagyimir Putyin pedig arra számíthat, hogy egy hirtelen merész lépéssel nemcsak megingathatja Ukrajnát – még azelőtt, hogy Kijev hosszú hatótávolságú rakétákat szerezne be – hanem végérvényesen éket verhet a nyugati összefogásba, és rámutathat az európaiak katonai gyengeségére is.

Ez sajnos nem egy abszurd elképzelés, de hogy Putyin sikerre vigye, annak jónéhány dolog az útjában áll. Először is: a Kremlnek be kellene hozzá vezetnie a kötelező katonai szolgálatot, ami egy teljesen népszerűtlen intézkedés. Másodszor: az ukránok bizonyították, hogy képesek hosszú távon is ellenállni a katonai nyomásnak. Harmadszor: továbbra is áramlanak a támadó és védekező fegyverek Európából Ukrajnába. Negyedszer: Donald Trump nem maradhat örökké passzív, és végül: a veszélyre reagálva Európában egyre határozottabb formát ölt egy egységes politikai és katonai front.

Semmi kétség, hogy a CIA igazgatója, akit a múlt héten fogadtak a Kremlben, felhozta ezt az öt pontot a tárgyalópartnereinek, de a kérdés az, hogy Vlagyimir Putyinnak van-e még választása.

Fotó: Az ukrán fegyveres erők 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. Ukrán Elnöki Hivatal, Creative Commons CC0 1.0